Mik azok az indikátorok 

A történelem általában ismétli önmagát, az emberek reakciói alapvetően nem változnak, ezért a múlt eseményeiből következtetni tudunk a jövő eseményeire. Mivel a mozgásokban törvényszerűséget lehet felfedezni, ezért számos olyan matematikai algoritmust készítettek, amik jelzést adnak számunkra, hogy mikor érdemes venni, eladni, de azt is megtudják mutatni, hogy egy trend mennyire erős, vagy azt, hogy túlvett e a deviza pár vagy éppen túladott. Gyakorlatilag megpróbálják előre jelezni a várható árfolyam irányokat, változásokat, általában a múltból építkezve matematikai alapon.

Indikátorok
(A teljesség igénye nélkül – ezek csak példák a lehetséges használatukra…)

Moving Avarage – MOZGÓÁTLAG

A vételi jelzést akkor kapjuk meg, amikor az árfolyam a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig, amikor az árfolyam fentről metszi a mozgóátlagot.

Periódus megválasztása:
A napok számának megválasztása sem egyszerű kérdés, hiszen az attól függ, hogy mekkora trendet szeretnénk meglovagolni. Értelemszerűen a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb számot kell választanunk, és fordítva. Túl hosszú periódust használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig minden kis apró változásra nagyon érzékenyen reagál, így a módszer elveszti lényegét, a trendek meghatározását.

rövidtáv: 14-25 nap,
középtáv: 50-100 nap,
hosszútáv: 100-200 nap.

 

Fibonacci Retracement (Nagyon fontos!)

Mind a tőzsdei, mind a devizapiaci kereskedéskor készített technikai elemzések talán legalapvetőbb eszköze. A Fibonacci számsort az 1200-as évek elején az olasz Leonardo de Pisa fedezte fel. Egyesek szerint a nyulak szaporodásának előrejelzése lehetett a cél. A lényege az, hogy minden szám az őt megelőző két számnak az összegeként jön létre:
1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, stb. Közös még az, hogy az egymást követő számok az előző 1.618-szorosai, illetve az utánuk következő számok 0.618-szorosai.
Igazán jelentőséget a számsor az 1920-as években kapott, amikor Ralph Nelson Elliott “Nature’s Law” (A Természet Törvénye) című könyvében kijelentette, hogy a számsor az emberiség történetében is megfigyelhető, illetve hogy a természetben is gyakran megtalálható.
A devizapiacon alapvetően ezzel igyekeznek modellezni, illetve előre jelezni az emberi psziché működését, amely nagymértékben meghatározza az árfolyamok alakulását. A Fibonacci szinteket úgy kapjuk meg, hogy trend aljáról a tetejéig húzzuk a Fibonacci rajzolásához szükséges vonalat. (Ez a legtöbb platformon elérhető.) Az így kapott vonalak támaszokat illetve ellenállásokat jelölnek. Gyakran korrekciós szinteknek is nevezzük ezeket. Értékei: 0%, 23.6%, 38.2%, 50%, 61.8%, 100%, 161.8%, 261.8% és 423.6%.
Nagyobb piaci felfutások vagy éppen lejtmenetek után rendszerint konszolidálódni szokott az árfolyam, mielőtt folytatnál útját. A fibonacci szintek segítségével ezen korrekciók mértéket lehet előre jelezni. Rendszerint 38.2 vagy maximum 61.8-as szinteknél szokott a korrekció fordulni és a tendencia folytatódni. Ha a 2/3-os szintnél nagyobb a korrekció mértéke akkor már trend fordulóról beszélünk.

Kiszámítási módja:

Emelkedő trend esetén a csúcsponthoz igazítsuk a 0%-ot és a 100%-os értéket pedig felfutás kezdő pontjához.
Csökkenő trend esetén éppen fordítva kell eljárnunk, azaz a legmagasabb ponthoz a 100%-os szintet, míg a legalacsonyabbhoz a 0 %-os szintet kell igazítanunk.

 Bollinger Bands (Bollinger szalagok)

Amennyiben az árfolyam a felső szalaghoz kerül közelebb, akkor túl vett a deviza pár, amennyiben az alsó szalaghoz, úgy túl adott. Továbbá vegyük észre a rajzon, hogy mi történik mikor a bollinger szalagok által határolt csatorna el kezd beszűkülni. Ilyen esetekben az árfolyam kitörés várható, irányát egyéb technikai elem egyidejű alkalmazásával biztosabban meg lehet határozni. Ezeket a jelzéseket leginkább csak trend nélküli, oldalazó piac esetén ajánlatos figyelembe venni.
Értelemszerűen az árak szórásának növekedésével a sáv, amit a Bollinger Bands ad kiszélesedik, míg csökkenésével összeszűkül. Az is könnyen belátható, hogy miután ugyanazzal az értékkel növeljük a felső vonal esetén, és csökkentjük az alsó vonal esetén a középső értéket, a sáv alja és teteje ugyanolyan messze lesz a középső vonaltól. Az árfolyam azonban az esetek többségében nem lesz azonos a középső értékkel. Így a két tényező, amely befolyásolja a
BB által közvetített képet: a sáv szélessége, és az árfolyam azon belüli (vagy szélsőséges esetben kívüli) helyzete.

Figyelmeztet a közelgő árfolyam változásra

A sáv közvetlenül egy éles árfolyam elmozdulás előtt gyakran összeszűkül, melynek oka volatilitás változásában keresendő.    

Kijelöli a lehetséges csúcsokat és mélypontokat

Ha az árfolyam egymásután kétszer áttöri a sáv felső szalagját, akkor ez az árfolyam potenciális csúcspontja lesz. Ha az árfolyam az alsó szalagot töri át kétszer egymás után, akkor az árfolyam a potenciális mélypontját jelöli ki.

 

 Parabolic SAR (Stop And Reversal)

Ezen indikátorunk nem csak vételi és eladási jelzéseket ad, mint indikátoraink többsége, de árfolyam követő stoploss szinteket is meghatároz. Az indikátor megmutatja, hogy mely árszinten zárjuk a veszteséges pozíciónkat, amennyiben az árfolyamok számunkra kedvezőtlenül alakultak. A Parabolic SAR így a kereskedés során a kockázatkezelésben is hatékony eszköz, olyannyira, hogy az indikátornak leginkább ez utóbbi funkciója közismert.
A hatékony kereskedési stratégiát követő befektető azonban az indikátornak csak a fennálló trenddel egyező irányú jelzéseit veszi figyelembe. A trend azonosítására használhatunk mozgóátlagokat, trendvonalakat egyéb indikátort.
Maga az indikátor használata roppant egyszerű, amennyiben a Parabolic pontokkal jelölt vonala az árfolyam alá kerül, az vételi jelzés, ha az indikátor az árfolyam fölé kerül, akkor eladási jelzést kapunk. Az árfolyamot követő pontok egyben a már emlegetett stoploss szintet is jelölik.

 

 Average Directional Movement Index (ADX)

Az ADX a trendkövető indikátorok csoportjába tartozik, így igazán hatékonyan momentum indikátorokkal. Az ADX indikátor  0 és 100 közötti értéket vehet fel, de a 60 fölötti szint elérése nagyon ritka. A klasszikus használat szerint a 20 fölötti érték esetén trendelő piacról beszélünk, és a szint elérését jó beszállási pontnak tekinthetjük, még a 40 fölötti olvasat esetén már nem árt a fordulós jeleket és a kiszállási lehetőségeket figyelni, bár erősen trendelő instrumentumok esetén sokáig a 40-es szint felett tanyázhat az indikátor. A 0 és 20 pont közötti tartományban sávos, irány nélküli kereskedésről beszélünk. Ez utóbbi esetben az célszerű távol maradni az ilyen deviza pártol.

Trend irányának a jelzése:

Ha a +DM görbe a -DM görbe felett halad a trend emelkedő, ha a -DM görbe található a +DM felett, akkor a trend csökkenő.    

Vételi és eladási jelzés:

A vételi és eladási jelzést a +DM és -DM vonalak generálják. Ha a +DM görbe felfelé keresztezi a -DM görbét, akkor érdemes venni, ha pedig a -DM görbe keresztezi felfelé a +DM vonalat, akkor eladni.   A jelzések akkor a legbiztosabbak, ha egyidejűleg az ADX görbe trendszerű piacot jelez. Használd az ADX-et. Az ADX (Average Directional Movement Index) segít megállapítani, hogy a piac trendel-e avagy sem, illetve megmutatja, hogy milyen erősségű a fennálló trend.  Az emelkedő ADX vonal erős egyirányú mozgást sejtet, míg az eső mutató a trend gyengülésére és irány nélküli sávkereskedés kialakulásának veszélyére figyelmeztet. Az ADX mutató növekedése támogatja a mozgóátlagokat, míg az eső ADX az oszcillátoroknak kedvez. Az ADX irányát megtalálva a tőzsdei kereskedő könnyen eldöntheti a követendő stratégiát, illetve a leginkább használható indikátor fajtáját az adott piaci helyzetben.

Commoditz Channel Index  (CCI)
(nagyon fontos)

Ezzel az indikátorral azt követhetjük figyelemmel, ha az árfolyam extrém magasságokba vagy mélységekben van e az elmúlt időszak átlagos áraihoz képest. Az extrém árfolyamot az átlagos árak elmúlt n napra vonatkozó szórásának, és a jelenlegi záróár átlagtól vett távolságának összevetésével határozza meg az indikátor. Alapvetően a 100-as értékeket kell figyelni az alábbi értelmezésben:

Long nyitás: +100 alulról felfele metszése
Long zárás: +100 felülről metszése
Short nyitás: -100 felülről metszése
Short zárás: -100 alulról metszése

 Average True Range (ATR)

Számos olyan piaci szituáció van, amikor az árfolyam egy viszonylag szűk területen, sávban mozog, esetleg trend közben konszolidál. Jó lenne tudni számíthatunk-e kitörésre, és ha igen, mikor. Ilyenkor tehet jó szolgálatot az ATR indikátor. Volatilitást mutató indikátor csoportjába sorolható.
Értelmezés:
Az ATR önmagában semmilyen jelzést nem mutat, csupán a volatilitást méri, de bizonyos indikátorokkal, még inkább formációkkal együtt értelmezve már értékes információkkal szolgálhat. Az alacsony ATR szint értelemszerűen kis sávon belüli nyugodtabb kereskedést jelez, míg a magas ATR értékek vad, hektikus kereskedésre utalnak. Amennyiben ezek egészen kiugró értékek sokszor fordulatot jelezhetnek előre vagy egy trend kezdetére utalnak. Hosszabb távon az alacsony ATR konszolidációt jelez, amelyből hamarosan vagy a trend folytatódása, vagy a fordulat következik. Minél régebb óta alacsony az indikátor értéke, annál valószínűbb a kitörés. Ha a konszolidációs fázist lefelé hagyja el a sáv aljának (támasz) áttörésével, és ez az ATR növekedésével jár, akkor az nagy valószínűséggel fordulatot jelent. Ha felfelé tör ki az ATR növekedésével, az nagy valószínűséggel a trend folytatódását jelenti, természetesen emelkedő trend esetén.

 
Moving Average Convergence/Divergence (MACD)
(nagyon fontos)

A MACD trend változását mutatja, valamint a változás irányát jelzi, ennek segítségével határozza meg a vételi és eladási jelzéseket, valamint a túlvett és a túladott szinteket. Az MACD gyakorlatilag két exponenciális mozgóátlag százalékosan vett különbsége, azaz egy hosszabb és egy rövidebb periódusú mozgóátlagra van szüksége a függvénynek. Az MACD “0” fölé emelkedik akkor, amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag fölé kerül, ami vételi jelként értelmezhető. Ez persze fordítva is igaz, vagyis amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag alá kerül, akkor az MACD értéke “0” alatti lesz, és ez jelzi az eladást. A még jobb használhatóság kedvéért a függvény berajzolja az MACD exponenciális mozgóátlagát is. Ezt nevezzük az MACD szignál vonalának, vagy jelzővonalának. A szignál vonal még pontosabb jelzést ad a vételi és eladási szintek meghatározásához.

Vételi és eladási jelzések

Az MACD használata során három féle módon tudjuk értelmezni a vételi és az eladási jelzéseket.

1. Az MACD keresztezi a szignál vonalat
Ez a legegyszerűbb módszer, aminél csak azt kell figyelni, hogy az MACD mikor keresztezni a jelzővonalat, illetve mikor megy “0” fölé, vagy alá. Vételi jelzést akkor mutat a függvény, amikor az MACD alulról átszeli a szignál vonalat, vagy pedig “0” fölé kerül. Eladási jelet pedig akkor kaphatunk, ha az MACD vonal a szignál vonal alá, vagy pedig a “0” érték alá csökken. Annál erősebb az eladási jelzés, minél magasabban metszi a két vonal egymást a “0” fölött. Ez persze fordítva is igaz, vagyis annál erősebb a vételi jel, minél alacsonyabban van a metszéspont a “0” alatt.

2. Túlvett és túladott szintek
Szintén használható a túlvett és túladott szintek meghatározásához az MACD függvény. Amikor ugyanis a rövidebb periódusú mozgóátlag jóval magasabbra emelkedik, mint a hosszabb periódusú, vagyis az árfolyam magasra szökik, akkor az MACD is növekedni kezd, és azt jelzi, hogy hamarosan visszatér az árfolyam egy reálisabb szintre.

3. Konvergenciák és divergenciák
Negatív divergenciának, vagy bearish divergenciának nevezik azt az esetet, amikor az MACD vonala folyamatosan csökken, és egyre alacsonyabb szintekre kerül, miközben a részvény árfolyama nem állít fel újabb mélypontokat. Ennek analógiájára pozitív, vagy bullish divergenciáról beszélhetünk, ha az MACD emelkedik és újabb és újabb csúcspontjai vannak, miközben az árfolyam nem állít fel újabb csúcsokat.

 

Ez egy példa a “MACD” indikátor előrejelzésére (5 perces szinten). mindig meg kell várni az alsó, illetve felső csúcspontokat és ehhez sok türelem kell és ez a legnehezebb. Sokan itt hibáznak és ezért veszítenek. Tessék türelmesen várni amíg az indikátor keresztezése mélyen alul vagy felül következik be!!!

Nézzétek meg, hogy a “Stochastic” indikátor is ugyan úgy jelez, sőt előbb!!!

Momentum 

A momentum egy oszcillátor, mely egy meghatározott időszak árfolyam változásának rátáját méri, közelebbről azt, hogy a csökkenő vagy emelkedő árfolyamok egyre gyorsulva vagy egyre lassulva változnak.
A Momentum úgy számítható, hogy az aktuális árfolyamot le kell vonni egy meghatározott időszakkal korábbi árfolyamból. Ez a pozitív vagy negatív különbözet kerül ábrázolásra a grafikonon. A Momentum jelzi a túlvett és a túladott piacot.
Akkor beszélünk túlvett vagy túladott piacról, ha az árfolyamok rövid időn belül túl hevesen emelkednek vagy csökkennek, ezért korrekcióra lehet számítani.
Ha a Momentum magasan a nulla szint fölé emelkedik ez túlvett piacra utaló jel, ha pedig a Momentum mélyen a nulla szint alá esik, akkor ez túladott piacot jelent. A túlvett és túladott szignál akkor igazán megbízható, ha nincs trendszerű mozgás a piacon, vagyis az árfolyamcsúcsok és árfolyamvölgyek hosszabb időn keresztül hasonló szinteken alakulnak ki. Bullish és Bearish divergenciát jelez.
Az árfolyam és az indikátor közötti divergencia az emelkedő vagy csökkenő trend gyengülésére utal.
Bearish divergencia esetén az árfolyam egyre magasabb csúcsokat ér el, miközben a Momentum csúcsai egyre süllyednek. Ez az emelkedő trend gyengülését jelzi. Bullish divergenciáról akkor beszélhetünk, ha az árfolyamgörbe egyre mélyebbre süllyed, miközben a Momentum mélypontjai egyre magasabbra emelkednek. Ilyenkor csökkenő trendre lehet számítani.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a Momentum csak a trend gyengülését jelzi és nem a trend megfordulását, ezért a trendforduló eljövetelét más jelzéseknek is egyidejűleg meg kell erősítenie.

Williams %R

A Williams %R 0 és –20 közötti tartomány a túladott szintet, –80 és –100 közötti tartomány pedig a túlvett szintet jelenti. Az indikátort általában 14 periódusra számolják, napon belüli, napi, heti és havi adatokon is jól használható.

Vételi és eladási jelzést ad:

Vételi jelzés: bullish divergencia után áll elő, vagyis amikor az árfolyam egyre lejjebb csúszik, míg az oszcillátor mélypontjai egyre magasabbra kerülnek. Az első mélypontnak 50 alatt kell lennie. Vételi pontnak az számít, amikor az oszcillátor a bullish divergencia mélypontjai között lévő korábbi csúcspont fölé emelkedik.
Eladási jelzés: bearish divergencia után jelentkezhet, vagyis amikor az árfolyam egyre magasabb csúcsokat ér el, de eközben az oszcillátor csúcspontjai egyre alacsonyabb szintekre kerülnek. Az első csúcspontnak 50 felett kell lennie. Az eladási pont akkor jelentkezik, amikor bearish divergencia csúcspontjai között lévő korábbi mélypont alá süllyed az oszcillátor. 

Relative Strength Index (RSI)

Különlegessége, hogy nem az árakat, hanem az árfolyam változásokat méri, pontosabban egy adott időszak árfolyam-elemelkedéseinek nagyságát hasonlítja össze a csökkenések nagyságával. Az RSI kedveltségét gyorsasága adja, szinte a piac változásával együtt tud váltani az indikátor, ami egyben hibája is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek. Az RSI is momentum típusú oscillátor, az-az a piaci lendületet méri egy “0” és “100” közötti zárt skálán. Itt is megkülönböztetünk két meghatározó szintet, amelyek jellemzően a 30-es és 70-as értékekhez kötődnek. Előbbi alatt túladott, még utóbbi felett túlvet tartományról beszélünk. Sok, az RSI-t használó befektető erre a két értékre fókuszál, és a 30-as érték túllépését vételi, még a 70-es szint túllépését eladási szignálként értelmezik, ami alapvetően az indikátor hibás használatát jelenti.

A következőkben az RSI használatán alapuló egyszerű, de hatékony kereskedési stratégiákat mutatunk be, jellemzően a vételi lehetőségekre fókuszálva. Nézzük hát hogyan kell az RSI jelzéseit helyesen értelmezni!

1.Vétel, mikor az indikátor kijön a túladott tartományból

2. Eladás mikor az indikátor kijön a túlvett tartományból

A divergenciák, az indikátor és az árfolyam eltérő mozgásából adódó jelzés, amely az RSI esetében is a legpontosabb szignálok közé tartozik. Amennyiben az árfolyamgörbe csökken, miközben az indikátor az adott időszak alatt emelkedett, akkor pozitív divergenciáról beszélünk, ellenkező esetben pedig negatív divergenciáról. A divergencia azt mutatja, hogy a meglévő trend nem tartható, ezért ilyen esetekben azt várjuk, hogy az árfolyam követi az indikátort. A pozitív divergencia bullish, még a negatív divergencia bearish jelenség.
Milyen paraméterekkel használjuk az indikátort?
Az RSI leggyakoribb beállítása szerint 14 vagy 20 napos periódust vesz figyelembe a grafikon rajzoló program, az indikátor számításakor. Minél rövidebbre állítjuk az intervallumot, annál érzékenyebb lesz az indikátor, és ezzel együtt nő a fals jelzések valószínűsége is.

Rate Of Change

Egy momentum oszcillátor, mely az árak százalékos változását méri két időintervallum között. Az oszcillátor használata megegyezik a többi momentum oszcillátoréval, magasabb mélypontokat, alacsonyabb csúcspontokat, pozitív és negatív divergenciákat illetve a “0” vonallal való kereszteződéseket kell figyelni.

Stochastic Slow/Fast
(nagyon fontos)

Az indikátorok 2 vonalat rajzolnak az árfolyam grafikon alá, az egyik az ún. %K vonal, a másik pedig a %D vonal, mely a %K vonal adott periódusú mozgóátlaga. Több értelmezése is van az indikátorok jelzéseinek, melyek közül a három legfontosabb a következő:
1. vételi jelzést mutatnak a Stochastic Indikátorok, amennyiben a %K és a %D vonal bármelyike egy bizonyos szint alá süllyed, mely pedig e szint fölé megy. Általában ezt a szintet 20-nak szokták beállítani. Eladási jelzés természetesen éppen a fordított esetben, vagyis akkor mutatkozik, amikor az indikátorok egy szint fölé emelkednek, majd pedig ezen szint alá süllyednek. Ez a szint általában 80 szokott lenni.

2. vételi jelzést mutathatnak akkor is indikátorok, amikor azok ellentétes irányba mozognak az árfolyammal, vagyis növekszenek az árfolyam további csökkenése ellenére, miközben a túladott tartományban mozognak. Hasonlóképpen eladási jelzést mutatnak az indikátorok, amikor a túlvett tartományban csökkennek az árfolyam emelkedésével egyidejűleg.

3. vételi jelzést adnak az indikátorok akkor is, amikor %K vonal a %D vonal fölé emelkedik, eladási jelzést pedig akkor, amikor a %K vonal a %D vonal alá esik.

A Stochastic Indikátoroknak két típusát különböztetjük meg, a Lassú (Slow Stochastic) és a Gyors Stochastic Indikátort (Fast Stochastic). A kettő közötti legfontosabb különbség a szenzitivitásuk, érzékenységük. A Fast Stochastic ugyanis sokkal gyorsabban reagál az árfolyam változására, mint a Slow Stochastic, így sokkal több hibás jelzést is adhat. Pontosan emiatt a tulajdonsága miatt az előbbit kevésbé használják, sokkal inkább preferálják a Slow Stochastic-ot. (Persze ez nem jelenti azt, hogy a Slow Stochastic nem ad fals jelzést.)

Money Flow Index (MFI)

Momentum indikátor, amely méri milyen erősséggel folyik a pénz az adott értékpapírba és az értékpapírból. Nem csak az árfolyamot, hanem a mennyiséget is használja. Az indikációként az >80 vagy <20 értékeket használják, továbbá az oszcillátorok trendje és az árfolyam trendje közötti divergencia.

Average Price

Ez egy nagyon egyszerű kis indikátor aminek a neve is elárulja működési elvét. Ez az indikátor egy vonalat jelenít meg a charton amit átlagolással számol ki.
Ha az árfolyam a szignál vonal felett helyezkedik el akkor long irányban érdemes kereskedni, ha alatta akkor short pozíciót érdemes felvenni.

 Aroon Oscillator:

Az Aroon indikátor egy trend indikátor. Az Aroon (up) és Aroon (down) mutatókból épül fel. -100 és +100 között mozoghat, minél feljebb van annál inkább emelkedő trendet, minél lejjebb van, annál inkább csökkenő trendet jelez.

Ultimate Oscillator:

Három különböző oszcillátor súlyozott átlagát mutatja úgy, hogy a komponensek mindegyike különböző periódust használ. Ezek rövid, közép és hosszú távú oszcillátorok, melyeknek a periódusát 7, 14 és 28 naposra szokták a leggyakrabban állítani, és az indikátor 0 és 100 közötti értéket vehet fel. Indikátor szerény elnevezése egy extrém szinteket detektáló módszernek. Az indikátor első lépésként a vételi nyomást kívánja számszerűsíteni, ami a távolsága a záróárnak, valamint az elmúlt két nap legkisebb árfolyamának. Ez ugyanis az-az árfolyam elmozdulás, amit a vásárlók elértek az eladókkal szemben a legalacsonyabb ár elérésének pillanatától. Az indikátor a vételi nyomásokat és a teljes árfolyammozgás tartományait összegzi valahány napon keresztül, ezáltal tulajdonképpen százalékos arányban számszerűsíti az adott kereskedési napokra a vételi nyomást a teljes ármozgáshoz képest. Ilyen százalékos arányokat számít ki n1, n2 és n3 napos időszakokra, amiket aztán súlyozottan átlagol a w1, w2 és w3 súlyokkal. Tehát akkor tekinti túladottnak az árszintet, ha az átlagos vételi nyomás (azaz a vásárlók által elért árelmozdulás a vevőkkel szemben) nagyon alacsony az elmúlt időszakban, és akkor túlvettnek, ha a vételi nyomás átlagosan elég magas az elmúlt valahány napban.

 Absolute Price Oscillator (APO)

Az APO(N, M) értékét SMA(M) – SMA(N) képlettel számíthatjuk ki, így a fenti egyenlőtlenségeket az APO értékének előjelének vizsgálatával tudjuk eldönteni. Az APO (Absolute Price Oscillator) tehát egy ránézésre új indikátor, de valójában a két mozgóátlagos módszerrel teljesen azonos. Oszcillátor típusúnak azokat az indikátorokat nevezik, amiknek értékének az előjele változhat, és általában az előjel hordoz a kereskedésre vonatkozólag információt. Az APO esetén pl. pozitív előjel mellett bullish-ban feltételezzük a papírt, ezért vásárlási jelzést kapunk, negatív előjel mellett feltehetően bearish-ben van a papír, és eladási jelzést ad az indikátor. Az indikátor értelmezése kibővíthető azzal, hogy a vételi jelzés küszöbértékét nullánál magasabbra, az eladási jelzés értékét pedig nulla alá helyezzük. Ezek az értelmezésbeli paraméterek sajnos papíronként változhatnak, és optimalizálásra szorulnak.

 Percentage Price Oscillator (PPO)

Ez egy trendkövető indikátor.
Két exponenciális mozgóátlag százalékos és abszolút különbsége adja az adatokat.
A százalékos mozgóátlag a PPO és az abszolút különbségen alapuló oszcillátor az APO. APO= rövid távú exp. Mozgó átlag – hosszabb távú exp. Mozgó átlag.
PPO= APO / hosszabb távú exp. Mozgó átlag. Ezek a 0 vonal körül mozog. Jelzést a 0 vonal átütésével mutat. Hasonlóan értelmezhető mint az MACD.
0 alulról felfelé metszése long jelzés, míg felülről lefelé metszése short jelzés.

Chaikin

A Chaikin oszcillátor a piacra belépő és a piacot elhagyó forgalom megfigyelésére szolgál.
Ehhez a felhalmozás-leépítés vonal (accumulation-distribution line) , két a forgalommal súlyozott átlagának a különbségét méri.
Felhalmozásnak (vételi nyomásnak) számít, ha az időszak záróárfolyama magasabb, mint a középár (az időszak legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamának az egyszerű számtani átlaga). Leépítésnek (eladási nyomásnak) számít, ha a záró árfolyam a középár alatt van.
Bullish és Bearish divergenciát mutat. A Chaikin oszcillátor és az árgörbe távolodása egymástól az árfolyam fel-le mozgásának csökkenését jelzi előre.
Ha az árfolyamok egyre magasabb csúcspontokat érnek el, de közben a Chaikin oszcillátor egyre mélyebb szintekre süllyed (Bearish divergencia), az az emelkedő trend gyengülését jelenti. Bullish divergencia esetén az árfolyamok egyre lejjebb süllyednek, miközben a Chaikin oszcillátor mélypontja egyre magasabb szinteken alakulnak ki. Ekkor a csökkenő trend gyengülésére lehet számítani.
Fontos kiemelni, hogy az oszcillátor csak a trend gyengülését jelzi és nem a trend megfordulását, ezért a trendforduló eljövetelét más jelzéseknek is egyidejűleg meg kell erősítenie.